A neoreneszánsz Füzérradvány Károlyi kastély

Füzérradvány Károlyi kastély

Füzérradvány Károlyi kastély

Magyarország észak-keleti csücskében, ahogy a mesékben is mondani szokták, ahol a madár sem jár, mesebeli kastély áll közel a szlovákiai határhoz. A Füzérradvány Károlyi kastély 1860-1870 között épült Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi Ede megbízásából. Károlyi Ede 1843-ban örökölte a birtokot és miután megházasodott gróf Korniss Klarisszával, szükségesnek érezte egy állandó családi kastély építését. Habár a kastély terveit Ybl Miklós hozta létre, a műkedvelő tulajdonos is sokszor építtetett a saját elképzelései alapján is. Például a csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony is a saját elképzelései alapján alakíttatta, így az ő neve kerülhetett fel az emléktáblára. 1879-ben bekövetkezett halála után, fia Károlyi László vette át a kastélyt és a birtokot.

A Füzérradvány Károlyi kastély ekkor kapja jelenlegi formáját, teljesen átalakítják a belső terét. A neoreneszánsz elvek alapján alkotott terveket az olasz származású Albert Pio építész készíti 1907 körül. A belső teret elönti a grandiózus, a folyosón fekete-fehér-vörös márvány burkolat, a szalon bejáratánál vörös márvánnyal burkolt oszlopok kerülnek. Több tíz éven keresztül gyűjtik a reneszánsz bútorokat, kőfaragványokat, díszes ajtókereteket. Mindezeket a távoli Bécsből, Firenzéből, Velencéből hozatják, nem kímélve a költségeket. A Füzérradvány Károlyi kastély a második világháború előtt Károlyi Istvánra száll. Felesége támogatásával, 1938-ban luxusszállóvá alakítják, ide jártak a nemesek vadászni, kocsikázni, pihenni.

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.